A képen a Mare Humorum és környéke látható. A "Tenger" peremén - a kép jobb oldalán- a 114 km átmérőjű Gassendi kráter látható.

Pierre Gassendi 1592-1655., francia csillagász, teológus, matematikus. Kopernikusz világképének támogatója, levelezett Keplerrel és Galileivel is. Kepler előrejelzése alapján észlelte a Merkúr átvonulását a nap előtt 1631-ben.

Falát északról a Gassendi A (később becsapódott) kráter töri meg. Több rianást és dombot is számlálhatunk benne.

(Antonin Rükl: 52.lap, 130. o, GEOBOOK, első magyar kiadás.)

 

 

A Gassendi kráter közepe táján a becsapódás utáni anyag három nagyobb központi csúcsot alakított ki, több kisebb becsapódási kráter is megfigyelhető benne. A kráter déli részét a becsapódást követően elönthette a láva, ha úgy tetszik "betört a tenger" a kráterbe, amiből arra lehet következtetni, hogy a Hold aktív időszakában, nem sokkal a Mare Humorum kialakulása után keletkezett. A Kráteren belül futó második "gyűrű, vagy kráterfal amely nem teljes "kör"  " feltehetően magasabb fekvése miatt nem önthette el tejes egészében a láva. Hosszasan el lehetne tűnődni a kráter történetéről...

A Philolaus kráter:

(egy kb. 71 km átmérőjű kráter a Holdon. 72,2 É, 32,4 Ny)

A 71 km-es kráter a Philolaus C kráterbe csapódott bele, mely mérete kb. megegyezik a Philolauséval. Avirtual Moon Atlas teljesen kizárja ezt.   Megjegyzendő, hogy inkább egy óriáskráterbe csapódott bele a Philolaust létrehozó "égi objektum", A fotómat nézve egyértelműnek tűnik, hogy a Philolaus kráter az óriáskráternek kb 1/3-át teszi csak ki. Ráadásul az óriáskráter lehetséges hogy kettős falú kráter volt, mert a kettős szinte párhuzamos nyomvonal egy részen még jól kivehetően  megvan.

 Két markáns központi csúcsa van, de sok, ezeknél kisebb domb is található a kráter alján.   A Kráterben a magas napállásnál már csak a két nagyobb csúcs vet árnyékot. Leginkább egy gombra emlékeztet ez a kép. A nappal sütött kráterfal több rétegre tagozódik és nem látszik az erős lepusztulás sem, amely egyébként a műholdas képeken megfigyelhető.

 

Filolaosz, Kre 5 sz. végi görög filozófus. Pütagórasz követője: Úgy gondolta, hogy a föld mozog  és a világ közepén egy centrális tűz ég. (Antonín Rükl: A Hold atlasza. 32. oldal.)

 

 

Naplemente Tyndall-sugarakkal

20140414_17:26 UT

(Foto: Hegyi Norbert, Körmend)

 

Ismét Földközelben a Mars

 

A Mars bolygó földközelségét kihasználva távcsöves bemutatást tartunk Hegyhátsálon a csillagvizsgálónál 2014. április 12-én (szombaton)  20-tól 22 óráig.

 

Földközelség idején a legnagyobb a vörös bolygó szögátmérője és nagy távcsővel az északi sarki hósapkán kívül barnás, sárgás, vöröses színű alakzatok is megfigyelhetők korongján.

 

 

Mars

Észlelési adatok:

észlelési hely: Zalalövő
észlelési idő: KOZEI április 12-én 2:10-2:15 között.  

Észlelő: dr. Preczlik Gábor